Értékőrzés Koltón
2020. december 29-én a világjárvány diktálta szerény keretek között, a csodálatosan felújított Teleki kúriában állandó néprajzi kiállítás nyílt.
A jelenlévőket a kiállítás háziasszonya, Kádár Helén idegenvezető köszöntötte. Majd ismertette a megvalósítás előzményeit. Ennek értelmében az udvarház felújítási pályázatába, közkívánatra bekerült a jövőbeni hasznosításra nézve egy ajánlás. Többen javasolták egy néprajzi kiállítás létrehozását. Mindaz ami itt látható, ennek eredménye.
A kiállított tárgyak misztótfalui, nagybányai, koltói és katalini adományozóktól származnak, akiknek kilétét a tárgyakon lévő névjegykártya mutatja.
Jónéhány bútordarab felújításra szorult. Ezt a munkát térítésmentesen Apjok Zoltán, Incze Tibor, Kádár Róbert, Szász Zsolt helybéli asztalosmesterek végezték. Köszönet érte!
A szakszerű elrendezés Várady Enikő műemlékvédelmi szakember hozzáértését dícséri.
A kiállítás megnyitó előkészítését és lebonyolítását az alábbi partnerek segítették:
- Agape Koltó – Katalin Falusi Alapítány
- Petőfi Sándor Emlékegyesület, Koltó
- Teleki–Petőfi Kulturális Egyesület, Koltó
- Ladányi Sándor, Koltó
- Kőszeghy István, Nagybánya
- Mara–Agro Egyesület, Koltó
- Nenokut Egyesület, Koltó
Főszervezőkként Koltó Község Önkormányzata és a Teleki kastély – Petőfi Sándor Múzeum állt a kezdeményezés élére. Anyagi támogatást a Communitas Alapítvány és Koltó Község Önkormányzata nyújtott.
Az esemény végén az egész folyamatot kézben tartó, nagy lelkesedéssel dolgozó Kádár Helén beszélt néhány szót külön – külön minden tárgyról.
A közel egy órás esemény utolsó három mozzanatában Ecsedi Árpád lelkipásztor Igével és imádsággal kérte Isten áldását a létesítményre és a közösség életére, majd Csendes Lajos polgármester és az újraválasztott Apjok Norbert parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez.
A polgármesternek elhangzott egy megfontolásra érdemes felvetése, miszerint a jövő egyik kiemelkedő feladata lenne megépíteni egy olyan parasztházat a kastély parkjának egy részén, amilyen Koltón és Katalinban már egy sem létezik. Ezáltal az épített örökség is megmaradna, s hiteles teret biztosítana a paraszti életforma megmaradt relikviáinak.
Az együtt töltött időt helyezte ünnepi keretbe Tamás–Sajtos Erzsébet, Molnár Judit és Talpos Claudia közös éneklése.
Az eseményekről szóló tényszerű beszámoló után néhány olyan gondolatot szeretnék felvetni, mely a megvalósítás eszmei értékét növeli.
Vörösmartynak van egy magvas üzenete, mely így hangzik: „a múltat tiszteld a jelenben, és őrízd meg a jövőnek.”
A megőrzés feladatának sürgető voltát a Biblia is így hangsúlyozza a Prédikátor könyvének 3. fejezete 6. versében: „Ideje van ... a megőrzésnek.”
Mindkét idézetben kulcsszó az idő és megőrzés fogalma.
E kettő gondolatisága szorosan összefonódik Kányádi Sándor Noé Bárkája felé című versében:
Noé bárkája felé
Be kell hordanunk, hajtanunk mindent.
A szavakat is. Egyetlen szó,
egy tájszó se maradjon kint.
Semmi sem fölösleges.
Zuhoghat akár negyvenezer nap
és negyvenezer éjjel, ha egy
buboréknyi lelkiismeret -
furdalás sem követi a bárkát.
Mert leapad majd a víz.
És fölszárad majd a sár.
És akkor majd a megőrzött,
a meglévő szóból újra -
teremthetjük magát
az első búzaszemet
ha már igével élnünk
tovább nem lehet.
1973
A mai korra jellemző modernitás, melynek ha nincs határa, oda vezet, hogy a régit meghaladottnak, avittnak tartja. Ezzel pedig együtt jár a múlt értékeinek eltűnése. Érvényes ez nyelvi, tárgyi, építészeti, szokásjogi és még számtalan múltbéli értékünkre nézve.
Csak egy-két példát legyen szabad felhoznom. Az általam nagyrabecsült és használt Károli féle bibliafordítás Jeremiás 8, 7-ben így fogalmaz: „Még az eszterág is tudja a maga rendelt idejét az égben…”. Vajon hányan tudják, mi is az eszterág? Az újfordítású Bibliák gólyaként adják vissza az eredeti szöveget. Szinte teljesen kiveszett szótárunkból nyelvünk ősi örökségének ez a veretes kifejezése.
Már csak a 60–70-es nemzedéknek mond valamit a kenderfésülő gereben, tiloló vagy mángorló szavunk.
A kacsalábon forgó paloták építésének idején kevesen emlékeznek már a parasztház frissen tapasztott földjének illatára. A lakás beosztására: tornác, pitvar (pitar) búboskemencével, tiszta szoba a féltve őrzött kelengyékkel a karosládában, konyha a kopott kredenccel, ládafiával, kasztennel, szalmazsákos ággyal, bölcsővel, telente esztovátával (szövőszékkel).
Lassan a huszonnegyedik órában vagyunk értékőrzés tekintetében. Ez a megállapítás kisebbségi létünkben, amikor már az anyanyelvünk is visszaszorulóban még a magyar családokban is, a koltói kezdeményezésnek követendő példának kell lennie.
Akár még azt is el tudnám képzelni, hogy egy néprajz szakon tanuló magyar fiatal szakdolgozatot készítsen eltűnőfélben levő múltbéli örökségeinkről.
Az olvasók szíves tájékoztatására tisztelettel közlöm az érdeklődőkkel, hogy a vírusjárvány miatt az alábbi időpontokban látogatható a múzeum: Kedd – Péntek: 12 – 16 óra, Szombat és Vasárnap 14 – 18 óra. Hétfőn zárva.
Szeretettel hívják és várják a látogatókat Koltóra!
