Egy híres felsőbányai orvos: Dr. Wagner Sándor
Nagykárolyban született 1829-ben. Elemi iskoláit szülővárosában, a gimnáziumot Kassán, ugyanitt a jogot járta. Orvosegyetemi tanulmányait Budapesten kitűnően végezte. Tanulmányai végeztével, mint katona, Bécsbe került. Miután az orvostudori szigorlatokat fényes eredménnyel letette, 1848-ban mint közkatona szolgált, s mint ilyen sok viszontagságon ment át, tanársegédként került a pesti egyetemre. Két év elteltével városi főorvossá választatott meg Felsőbányán, helyét 1862-ben foglalta el.
Harminchét évet töltött a város szolgálatában, szakadatlan erélyes tevékenységében, egészen 1899 nyarának elején közbejött betegségéig.
Mint működő orvos a legnagyobb hírnévnek örvendett. Bizalmat keltő természetes modorával, rokonszenves vonásaival, tiszta, nyílt jellemével, igazságszeretetével, nagyfokú tudományos képességével, szigorú, de jószívű bánása és eljárása nagyban emelte közkedveltségét, a nagyrabecsülést, az őszinte tiszteletet, mely irányába minden oldalról megnyilvánult.
Tágkörű tudományos ismeretei voltak, nem csak orvostani téren, de egyéb tudományokban is alaposan bírta a latin nyelvet és a terminológiát. Nagy jártassága volt még a mennyiségtanban is, s ezt, valamint a francia nyelvtant, még a legközelebbi múltban is élvezve, tovább tanulta.
Saját körében az egyszerűséget kedvelte. A társadalmi kinövéseket, utánzásokat kerülte és megvetette. Annál nagyobb élvezetet keresett és talált a szabad természet szépségeiben. Mindvégig megmaradt őszintesége és nyíltszívűségében, amint és amit gondolt és érzett, épp úgy nyíltan azt megmondta. A magyar viseletnek, szokásnak és a magyar kultusznak rendíthetetlen híve volt.
Életének 72. évében, hosszas szenvedés után, 1900. január 28-án halt meg Felsőbányán.
